Mi lesz ha a robotok kiváltják az emberi munkát

A Nemzetközi Robotikai Szövetség közzétett egy jelentést, amelyből kiderül, hogy az évente eladott robotok száma a 2008-as mintegy 113 000 darabról 2016-ra 294 000 darabra nőtt. Becsléseik szerint 2020-ig ez a szám több mint 520 000 darabra fog emelkedni. Csak az Egyesült Államokban a robotok értékesítése 2016-ban masszívan, 13,1 milliárd dollárra nőtt.

Egy kínai gyár példája

A mai technológia mellett is a legtöbb termelési munkakör kiváltható robotrendszerekkel. Egyértelmű, hogy a robotrendszerek használatának, a fokozott automatizálásnak és a mesterséges intelligenciának az iparban való masszív növekedését láthatjuk, de. Ez minden bizonnyal növelni fogja a termelékenységet, ami bár magas beruházási költségekkel jár, egyre több vállalatot vonz arra, hogy ezen az úton járjon.

A kínai Dongguan-i gyár példája, amely a dolgozóinak 90%-át robotrendszerekkel váltotta fel, jól mutatja a változásokat. A változást követően ez a gyár 250%-os termelésnövekedést tapasztalt, valamint minőségi növekedést és a hibák 80%-os csökkenését. Luo Weiqiang, a vezérigazgató úgy gondolja, hogy hamarosan képes lesz a maradék 60 dolgozót 20-ra csökkenteni, ami az eredeti munkaerő 3%-át jelenti.

Az emberi munkaerő csökkenése

Erős jelek utalnak arra, hogy ebben az évszázadban az emberi munkaerő iránti igény tömeges csökkenésének leszünk tanúi. A vállalatok még mindig magas profitot termelnek az alacsonyan fizetett emberi munkaerővel, amint azt az afrikai ipar növekedésénél láthatjuk. De azt is fontos megjegyezni, hogy az ázsiai piacon körülbelül kétszer annyi ipari robotot vásároltak, mint Európában és Amerikában együttvéve, és Ázsia nem arról ismert, hogy a legdrágább munkaerővel rendelkezik.

Előbb-utóbb a robotrendszerek átveszik a bonyolult emberi munkát is, mint például ez a sebészeti robot. Hogy megértsük a lehetséges automatizálás mértékét a feldolgozóipar egészében, tanulmányt készítettünk a feldolgozóipari munkáról 46 országban, a fejlett és a fejlődő világban egyaránt, ami a globális munkaerő mintegy 80 százalékát fedi le. Adataink és elemzésünk szerint 2015-ben a gyártással kapcsolatos tevékenységekre fordított 749 milliárd munkaórából 478 milliárd (64 százalék) volt automatizálható a jelenleg bemutatott technológiával.

Ez a 478 milliárd munkaóra a 372 millió teljes munkaidős alkalmazottból 236 milliónak megfelelő munkaórának felel meg - 2,7 billió dollár az 5,1 billió dollárnyi munkaerőből -, amely megszüntethető vagy átcsoportosítható, feltéve, hogy a bemutatott technológiákat egyedi esetekben alkalmazkodnak a használathoz, majd átveszik. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a feldolgozóipar az egyik legjobban automatizált iparág világszerte, még mindig jelentős automatizálási potenciál van a gyártóüzemek négy falán belül, valamint a kapcsolódó funkcionális területeken, például az ellátási láncban és a beszerzésben.

Emellett az Oxfordi Mérnöki Egyetem 2013-as tanulmánya szerint számos más munkakör is automatizálható, például a pénztáros (97%) vagy a taxisofőr (89%). Az emberi munkaerő csökkenése kéz a kézben jár a robotok és az AI szerepével a társadalmunkban, erről bővebben itt olvashat.

Mit jelent ez a jövőnkre nézve?

De mi lesz az elbocsátott munkavállalókkal? Mindannyian tudjuk, mi történik azokkal, akiket a mai világban elgázol a technológiai fejlődés: egyszerűen eltiporják őket, és hagyják, hogy szegénységben és nyomorban éljenek. Ugyanez történt, amikor az ipari mezőgazdaság elpusztította a kisgazdákat, vagy amikor a gyári termelés felváltotta a kézművességet. A munkásosztály a következő a sorban, akit a kapitalizmus fejlődése eltipor?

Az emberek, a mesterséges intelligencia és a robotrendszerek fúziója lesz a magasan képzett munka jövője? A munkásosztály vége kétféleképpen történhet meg. Az egyik lehetőség az, hogy gépek lépnek a helyébe, és teljesen marginalizálódnak, hozzájárulva társadalmunk hatalmas egyenlőtlenségéhez, és valószínűleg lehetetlenné téve, hogy valaha is változtassunk rajta. Egy ilyen jövőben a kiváltságos, feljavított emberek (azaz kiborgok) egy kis csoportja dolgozna a cégek egy csekély számú vállalatnak, és az emberek túlnyomó többsége a gazdasági folyamatok és így a hatalom része lenne.

A másik lehetőség az lenne, hogy társadalmunk úgy dönt, hogy megteszi a következő lépést a társadalmi fejlődésben, és úgy dönt, hogy a nem emberi munka gyümölcse az egész emberiség tulajdona lesz, akik közösen hozzájárultak a fejlődéshez. Egy ilyen jövőben nem fenyegetne minket az emberi munkák gépekkel való felváltása, mert ez azt jelentené, hogy olyan viccesebb dolgokra koncentrálhatnánk, mint az űrkutatás, a kultúra, a társadalmi hozzájárulás vagy a természet gondozása.