, 2023/1/6
Míg ma úgy tekintünk a tudományos forradalomra, mint a matematika, a tudomány, a metafizika és más kapcsolódó tudományterületek jelentős változásainak időszakára, addig a tizenhatodik és tizenhetedik században ezek a változások nem voltak hatással a mindennapi életre.
A "tudományos forradalom" elnevezés azt sugallja, hogy a felfedezések és az új gondolkodásmódok hirtelen kitöréséről volt szó; a forradalom azonban valójában a reneszánsz vége és a felvilágosodás közötti időszakra terjedt ki, így sokkal fokozatosabb változásról van szó, mint ahogy azt az elnevezés sugallja. Fokozatossága miatt a forradalom nem volt hatással az átlagemberre, mivel időbe telt, amíg a lakosság átvette ezeket a radikális eszméket.
Miért volt tehát olyan nehéz a társadalomnak elfogadnia a tudományos forradalomban megfogalmazott elképzeléseket? Bár ennek több oka is lehet, az egyik fő ok Arisztotelésznek és az arisztotelészi kozmetológiának tulajdonítható. Úgy vélte, hogy a világegyetem geocentrikus, és bár ma már tudjuk, hogy ez nem helytálló, Arisztotelészt tudósként és filozófusként annyira tisztelték, hogy mindenki azt feltételezte, hogy metafizikai szemléletében igaza van.
Így amikor olyan filozófusok és tudósok, mint Kopernikusz, Tycho Brahe, Galilei és Kepler olyan elképzelésekkel álltak elő, amelyek megkérdőjelezték Arisztotelész elképzeléseit, azt nehéz volt megemészteni. Galileit még szigorúan megbüntették is, amiért olyan gondolatokat tett közzé, amelyek szembementek az egyház hitével. Bár ez szélsőségesnek tűnik, érthető, hogy az emberek nem akartak elvetni mindent, amit korábban "igaznak" tudtak a világegyetemről.
Bár időbe telt, amíg mindenki elfogadta a heliocentrikus világegyetem gondolatát, ma még mindig hiszünk a tudományos forradalom idején bemutatott tudományos elméletekben. Galilei találmányai, például a távcső, a modern tudományos technológia alapjává váltak. Newton mozgástörvényeit még mindig igaznak tartják. A tudományos forradalom legnagyobb öröksége azonban a tanulás és a felfedezés iránti vágy lehet.
A forradalom előtt a társadalom beletörődött Arisztotelész hiedelmeibe; a tudományos forradalom azonban megkérdőjelezte azt, amit egykor igaznak hittünk, és ma is sokkal nagyobb léptékben mutatjuk ki a felfedezés iránti vágyat. Bár a bekövetkezése idején meglehetősen ellentmondásos volt, és nem befolyásolta az azt átélő átlagember mindennapi életét, a tudományos forradalom az innováció és a felfedezés modern perspektívájának egyik alapjának bizonyult.