, 2021/10/11
A Volvo és az SSAB svéd vállalatok bejelentették, hogy együttműködnek az autóiparban felhasználható fosszilis anyagoktól mentes, kiváló minőségű acél kifejlesztésének közös feltárása érdekében.
A Volvo az első autógyártó, amely együttműködik az SSAB-val és annak HYBRIT kezdeményezésével (Hydrogen Breakthrough Ironmaking Technology), amely az acélipar legambiciózusabb és legfejlettebb projektje a fosszilismentes acél fejlesztése terén. Az SSAB a HYBRIT-et az LKAB vasérctermelővel és a Vattenfall energiaipari vállalattal közösen hozta létre. Célja, hogy a vasérc alapú acélgyártáshoz hagyományosan szükséges kokszoló szenet fosszilis energiaforrásoktól mentes villamos energiával és hidrogénnel helyettesítse.
Az eredmény várhatóan a világ első fosszilis anyagoktól mentes acélgyártási technológiája lesz, amelynek gyakorlatilag nincs szénlábnyoma. Az együttműködés részeként a Volvo lesz az első autógyártó, amely a svédországi Luleå-ban található HYBRIT kísérleti üzemében (képünkön) hidrogénnel redukált vasból készült SSAB acélt fog biztosítani. Ezt az acélt tesztelési célokra használják majd, és később egy koncepcióautóban is bemutathatják.
Az SSAB 2026-ban kezdi meg a fosszilis anyagoktól mentes acél kereskedelmi méretű szállítását a piacra. A Volvo célja, hogy az első autógyártó legyen, amely ezt az acélt használja saját gyártású autóihoz. Az acélgyártás hagyományos módja az oxigén eltávolítása a vasércből, szén és koksz felhasználásával egy nagyolvasztóban. A kohóból kikerülő nyersvas folyékony halmazállapotú, és ebben a formában halad tovább a folyamat során, amíg ki nem öntik ingot formájában.
Ezzel szemben a HYBRIT-eljárás során a vasércből hidrogén segítségével vonják el az oxigént. A redukció alacsonyabb hőmérsékleten történik, és az eredmény az úgynevezett szivacsvas. Ezt aztán megújuló energiaforrásokkal működtetett elektromos ívkemencében lehet megolvasztani. A hulladéktermék a víz, szemben a szén-dioxiddal.
Teljesen fosszilis energiaforrásoktól mentes értékláncot építünk ki, egészen a végfelhasználóig" - mondta Martin Lindqvist, az SSAB elnök-vezérigazgatója. "Áttörést jelentő technológiánk gyakorlatilag szén-dioxid-kibocsátás nélküli, és hozzájárul ügyfeleink versenyképességének erősítéséhez. A Volvo Cars-szal közösen célunk, hogy fosszilis anyagoktól mentes acéltermékeket fejlesszünk ki a jövő autóihoz.
Világszerte az acéltermelés 2000 óta több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg a globális közvetlen szén-dioxid-kibocsátás mintegy 7%-áért felelős, mivel az iparágat a vasércalapú acélgyártási technológia uralja, amely kokszolószénre épülő kohókat használ.
A Volvo esetében az autók acél- és vasgyártásához kapcsolódó CO2-kibocsátás egy hagyományos meghajtású autó esetében 35%-át, egy teljesen elektromos meghajtású autó esetében pedig 20%-át teszi ki az autóba kerülő anyagokból és alkatrészek gyártásából származó teljes CO2-kibocsátásnak. A Volvo célja, hogy 2030-ra teljesen elektromos autómárkává váljon, és csak tisztán elektromos autók legyenek a kínálatában.
A vállalat terve azonban túlmutat a kipufogógáz-kibocsátás teljes körű villamosítással történő kezelésén - a vállalat az ellátási láncban és az anyagok újrahasznosításán és újrafelhasználásán keresztül is igyekszik kezelni a szén-dioxid-kibocsátást. Rövid távon ezek és más lépések célja, hogy 2025-ig (2018-hoz képest) 40%-kal csökkentse az egy autóra jutó életciklusonkénti szén-dioxid-kibocsátást. A hosszabb távú cél az, hogy a Volvo 2040-re klímasemleges vállalattá váljon.
"Miközben folyamatosan csökkentjük a teljes szénlábnyomunkat, tudjuk, hogy az acél az egyik legfontosabb terület, ahol további előrelépéseket kell tennünk" - mondta Håkan Samuelsson, a Volvo vezérigazgatója. "Az SSAB-val a fosszilis anyagoktól mentes acél fejlesztése terén folytatott együttműködés jelentős kibocsátás-csökkentést eredményezhet az ellátási láncunkban.